diveworld blog Az édesvízi ökoszisztémák egy része is savasodik...

Az édesvízi ökoszisztémák egy része is savasodik...

Az édesvízi ökoszisztémák egy része is savasodik a szén-dioxid-kibocsátás miatt – állapították meg német kutatók, akik szerint a jelenség fenyegetést jelenthet a halállományra és a vízminőségre.

A világ vízkészletének mindössze 1 százaléka édesvíz, ám ez ad otthont a Föld teljes halállománya 40 százalékának. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint az édesvízkészletek 70 százalékát mezőgazdasági, köztük öntözési és vízművelési (akvakultúra) célokra használják fel világszerte.

Számos tanulmány figyelmeztet arra, hogy a fosszilis tüzelőanyagok égetése nyomán emelkedő légköri szén-dioxid-szint miatt az óceánok savasodnak, amely komoly fenyegetést jelent a biológiai sokféleségükre, produktivitásukra és élővilágukra. Az édesvízi ökoszisztémák állapotával ezzel szemben ritkábban foglalkoznak a tanulmányok, holott a Current Biology című folyóiratban közölt friss eredmények szerint a savasodás problémája ezeket a vízkészleteket sem kíméli.

A kutatók négy nagy németországi vízgyűjtőt vizsgáltak meg az 1981 és 2015 közötti időszakból származó adatokat felhasználva. A kutatást vezető Linda Weiss szerint a vizsgált 35 évben folyamatosan emelkedett a vizek szén-dioxid tartalma, a pH-értékük pedig 0,3 egységgel csökkent. Az óceánok elsavasodásának oka a légkörbe kerülő szén-dioxid növekvő mennyisége, amelynek negyedét az óceánok nyelik el. A vízben a szén-dioxid szénsavvá válik. Ettől a víz pH-értéke csökken, a víz savasabb lesz. Mindez azt jelenti, hogy az édesvizek talán gyorsabb ütemben savasodnak, mint az óceánok, amelyek esetében “csak” 2100-ra várható a pH-érték 0,3 egységnyi csökkenése.

A kutatók azt is megállapították, hogy az emelkedő szén-dioxid-szint a halak számára fontos táplálékforrásul szolgáló ágascsápú rákokra is hatással van: lassítja az érzékelésüket, ezért nem tudják időben észlelni a ragadozókat, így rövid időn belül jelentősen megcsappanhat a számuk. Weiss szerint ugyanakkor korai lenne még részletes konklúziókba bocsátkozni.

Caleb Hasler, a Winnipegi Egyetem munkatársa szerint az édesvizek savasodásának első következménye a rossz vízminőség lehet, mivel a méregtermelő baktériumok remekül érzik magukat a magas szén-dioxid-tartalmú környezetben.

A szakemberek szerint újabb tanulmányokra lesz szükség azoknak a lehetséges ökológiai és gazdasági következményeknek a kiértékeléséhez, amelyeket a belvizek savasodása von maga után. Weiss azt mondta, több adatot akarnak begyűjteni a világ különböző részeiről annak megállapítására, hogy globális jelenségről van-e szó, vagy vannak földrajzi eltérések.

Forrás: MTI