diveworld blog Biolumineszcens, fények a mélyből

Biolumineszcens, fények a mélyből

A sarkvidékek környékén élő élőlényeknek az év több hónapjában is fény nélkül kell élniük. A sarki éjszaka esetében ugyanis még napközben is szinte teljesen sötét van, és ehhez nemcsak a szárazföldi, de a tengeri élőlényeknek is alkalmazkodniuk kellett. Amerikai és Norvég kutatók azonban kiderítették, hogy ebben az időszakban a tengerek nem is olyan sötétek, mint azt korábban hitték. A sötét tengereket ugyanis biolumineszcens élőlények világítják meg.

Biolumineszcenciáról beszélünk, ha valamely élő organizmusban egy kémiai reakció fény (foton) kibocsátásával jár. A világításnak számos, a túlélést segítő szerepe van: a táplálék csalogatása, a támadó elijesztése, lehet továbbá párválasztási segédeszköz is, illetve akár egyszerre több funkciót is betölthet ezek közül. A legismertebb biolumineszcens élőlény a szentjánosbogár, melynek mintegy 2000 faja ismert, ezek mindegyike képes fény kibocsátására. A fény termelődése a legtöbb fajnál a potroh elülső részén történik.

Erre a fénykibocsátásra elsősorban egyszerűbb élőlények képesek. Ezeket a norvégiai Spitzbergák közelében vizsgálták. Kiderült, hogy a felszín közelében elsősorban a páncélos ostorosok gyakoriak, 20-40 méteres mélységben pedig az evezőlábú rákok. A legnagyobb felfedezés egy átmeneti zóna jelenlétének felismerése volt. 20 méteres mélységig a vízben ugyanis a felszínről származó fény van túlsúlyban, 40 méteres mélység alatt azonban a fény 98%-a biolumineszcens élőlényektől származik. Ennek a zónának elsősorban a sarki éjszaka idején van fontos szerepe.