2020.
november 09.
A föld legmélyebb pontja 10 994 méter...
Az ókortól kezdve egészen az első világháborúig a tengerek mélységének meghatározására egyszerűen egy súllyal ellátott kötelet használtak. A kötelet egyszerűen a vízbe engedték, majd miután elérte a tenger fenekét, kihúzták és megmérték a hosszát. A módszer ugyan nem volt a legpontosabb, de sokáig az egyetlen módszernek számított. Ezt használta például a HMS Challenger is, amikor 1872-ben útra indult, és az elkövetkező 4 év alatt 700 000 tengeri mérföldet tett meg. (1 tengeri mérföld pontosan egyenlő 1852 méterrel). De amikor a Csendes-óceán nyugati részére érve rutinszerűén 140 mérföldenként vízbe engedték köteleiket, a kötélre kötött súly egyre hosszabb ideig süllyedt, és csak akkor lazult meg, amikor 8 kilométeres mélységbe ért. Sokáig ez számított a Föld legmélyebb pontjának, de azután egy 20. századi felfedezésnek köszönhetően még ennél is nagyobb mélységeket sikerült felfedezni.
Azt a berendezést, amely hanghullámokat használt a tenger mélységének meghatározására, már 1913-ban szabadalmaztatták ugyan, de tökélesítésére csak a második világháború során került sor. A világháború során a szonár ellenséges tengeralattjárók azonosítására szolgált. A világháborút követően pedig forradalmasította az óceánok és tengerek fenekének feltérképezését. A hajók aljára erősített szonárok segítségével azt mérték, hogy a tengerfenékről meddig tart, míg a hanghullám visszaérkezik. Mivel a hang a vízben való terjedési sebessége ismert (1500 m/s), ki lehet számítani annak az objektumnak a távolságát, amelytől a hang visszaverődik. A mélységmérésre szolgáló ekoszonárok frekvenciája általában 12kHz, akisebb (3,5 kHz) frekvenciájú szonárokkal a tengerfenéken található üledékek, a magasabb (200 kHz) frekvenciájú szonárokat pedig plankton és halrajok azonosítására használják. Szonár segítségével számították ki, hogy a Föld legmélyebb pontja a Marianna-árokban található, mégpedig 10 944 méteren (30 méteres toleranciával) A 70-es évek során aztán a szonár munkéját a műholdas megfigyelés is kiegészítette. Ennek köszönhetően sikerült meghatározni, hogy az óceánok átlagos mélysége 3790 méter, a világóceánok teljes térfogata pedig 1.335 millió köbkilóméter.
De ma még midig van mit felfedezni – nagy felbontásban eddig ugyanis csak a világóceánok fenekének 10-15%-át térképezték fel.
Nekünk búvároknak még maradt bőven feltérképezetlen merülőhely a világban. :-)
forrás: 3. évezred 2020. február
Keresés a Blogban
Bejegyzés cimkéi
Tetszik a bejegyzés
Megosztanám másokkal is
Értesülj újdonságainkról
iratkozz fel Hírlevelünkre, hogy Semmiről se maradj le...
vagy Kövess minket