DiveWorld Hungary

A tengeri csillagok korong alakú testéhez karnak nevezett nyúlványok csatlakoznak. Az ősi fajaik ötkarúak, de vannak fajok akár ötven karral is, sőt kar nélküliek is léteznek. A leggyakoribb az öt kar, de gyakoriak a hétágúak is. A Solasteridae család fajainak tíz-tizenöt karja van, az antarktiszi Labidiaster annulatusnak lehet ötven is. Néhány ötkarú fajnak vannak rendellenes fejlődésű, hatkarú egyedei. Színük sokféle lehet. A föld óceánjaiban kb.1500 féle tengeri csillag faj él, beterítve a tengerek fenekét, és felvetve több kérdést, mint például: Vajon élnek? Táplálkoznak?  

Bizony élnek és természetesen táplálkoznak. A párna tengeri csillag igen figyelemre méltó módon. A gyomrukat a testükön kívülre préselik, ráfekszenek egy korall ágyra és várnak. Mindaddig, míg a gyomorsav és más emésztő nedvek össze nem roppantják a korall héját. Ezután a tengeri csillag elfogyasztja a bent lévő végtelen ásványi anyagokban gazdag élőlényt, majd megpihen.  Ez az alattomos lassú gyilkos, komolyan veszélyezteti a korallzátonyt. Ellenőrizetlenül hagyva jelentős mennyiségű korallt képes megemészteni és csak a pusztítás marad utána.  

A tengeri csillagok világ minden óceánjában megtalálhatóak, az árapályzónától a 6000 méteres mélységig, a trópusokon és a sarkvidékeken is. Egyes fajaik az árapály zóna kulcsfajai. Átmérőjük általában 45-50 centiméter körül mozog, ebből karuk 20-25 centimétert is elérhet. Felső oldalát tüskék borítják. A karok alsó oldalán hidrosztatikusan működtetett tapodólábak, csőlábak találhatóak, végükön szívókoronggal. Az állat helyváltoztatásra, a zsákmány felnyitására és oxigénfelvételre használja őket. Izmos szívó-tapadó lábaikban folyadék van, a változó nyomás hatására megnyúlnak vagy visszahúzódnak.     

Nincsen fejlett szemük, de rendelkeznek fényérzékelő recehártyákkal, amelyek bár képet képtelenek alkotni, meg tudják állapítani az érkező fény irányát, ezzel segítve az állatnak a tájékozódásban.