Ugrás az oldal tartalmára
Drónok figyelik a bálnákat Ausztráliában
2017. február 18.

Drónok figyelik a bálnákat Ausztráliában

 A drónokat sokan idegesítő high-tech játékszernek hiszik, pedig csodálatos dolgokra is képesek – egy ausztráliai WWF-programban* például egy különösen veszélyeztetett bálnafaj, a déli simabálnák** megfigyelésére használják őket. Ezek a szelíd óriások, amelyeket a kihalás szélére sodort a bálnavadászat, a nyarat az Antarktisz közelében töltik, télen pedig átköltöznek Ausztrália déli partjai közelébe, hogy világra hozzák ivadékaikat. Az ausztráliai Murdoch University tudósai ebben az időszakban monitorozzák őket drónokkal. Az aprócska repülők olcsók és csendesek, nem zavarják az állatokat: a kutatók betekinthetnek velük a bálnák titkos életébe, nyomon követhetik a borjak fejlődését, és az egyedek kondíciójának változásából megállapíthatják, milyen hatással van a globális felmelegedés a sarkvidéki vizek tápanyag-összetételére. (wwf.org.au, donate.wwf.org.au)
 

*A WWF-et 1961-ben alapította a kor néhány kiemelkedő természetvédelmi szakembere, köztük Luc Hoffman, svájci zoológus, vagy Sir Peter Scott, a híres brit sarkkutató fia. A tudósok felismerték, hogy az orvvadászat és az élőhelyek csökkenése miatt egyes fajok egyedszáma rohamosan csökken, és ha ezen nem változtatunk, bolygónk biológiai sokfélesége évről évre csökkenni fog. Az egyik ilyen faj, amelynek megmentéséért létrehozták a szervezetet a Kínában őshonos óriáspanda volt, így a szervezet emblémaállatának is a fekete fehér óriást választották. Így született meg a ma már világszerte ismert és szeretett pandás logó első változata.

**A déli simabálna kifejlett állat 15-18 méter, az újszülött 4-6 méter hosszú és 910 kilogrammos súlyú. Testtömege 50-95 tonna. A déli simabálna egyik különös ismertetőjegye, hogy fején szemölcsszerű kinövések találhatók. Ezek a bőrképződmények akár 10 centiméter magasra is megnőhetnek, és tengeri makkok, bálnatetvek (Cyamidae) és különböző puhatestű állatok élősködnek rajtuk. A bőrképződmények és felrakódások elsősorban az állon, az alsó állkapcson és az orrnyílások előtt nőnek, és „sapkának” nevezik őket. Törzse zömök és kövér, hátuszony nincs rajta. Feje óriási méretű, testhosszának mintegy egynegyedét teszi ki. Szájürege hatalmas. Felső állkapcsának mindkét oldalán 230-390 szila (lemez) nő. A szilák akár 2,4 méter hosszúak is lehetnek, és sörteszerű fonalak borítják őket.