2019.
november 17.
Hogyan barátkoznak az ördögráják...
5 éven át, az indonéziai Raja Ampat kikötő park területén több mint 500 ilyen csoport tanulmány-ozását követően a tudósok azonosításra alkalmas fotókat készítettek minden csoportban az összes rájáról és azt követték nyomon, hogy vajon az egyes példányok eltérő időpontokban és eltérő helyszíneken többször láthatók-e együtt, mint ahányszor véletlenszerű találkozások esetén elvárható. Két elkülönülő, de egymással mégis kapcsolatban álló közösség együttélését figyelték meg. Egyik közösség zömében nőstény egyedekből állt, míg a másikat hímek, nőstények és fiatal példányok alkották. Az elemzések azt mutatták, hogy ezekben a közösségekben számos felszínes ismeretség alakult ki, ugyanakkor léteztek szorosabb, hosszabb ideig tartó barátságok is. A nőstények hosszútávú kapcsolatokat alakítottak ki a többi nősténnyel, míg a hímek csak néhány szoros kapcsolatot formáltak, amit a kutatócsoport tagjai a hímek „eltérő szaporodási stratégiáinak és elterjedési mintáinak” tulajdonítottak.
A helyszín fontos jelentőséggel bírt az ördögráják csoportosulásai szempontjából. A kutatók meglepődtek amikor észrevették, hogy a ráják rendszeresen visszatérnek egyes tisztítóállomásokra; hiszen mobilitásuk és az a tény, hogy ezek a tisztítóállomások viszonylag közel vannak egymáshoz nem indokolják a visszatérést. Így azonban arra a következtetésre jutottak, hogy a rájacsapatok találkozási pontként tekintenek ezen állomásokra.
„A delfinekhez hasonlóan az ördögráják is intelligensek és kollektív viselkedésmintákat követnek, mint pl. a portyázás és játék” – nyilatkozta a vezető szerző, Rob Perryman, MMF kutató és a Macquarie Egyetem PhD hallgatója. Kíváncsiak, gyakran megközelítik az embereket és úgy tűnik, hogy az egyes példányoknak saját személyiségük van. Kiderül, hogy az alfréd-ördögráják tudatosan alakítják, hogy az általuk kedveltebb egyedekkel bandázzanak. „Még mindig nagyon keveset tudunk arról, hogy az ördögráják hogyan élik az életüket, de az biztos, hogy szociálisan interaktívak és úgy tűnik, hogy ezek az interakciók fontos szerepet játszanak a populációik szerkezetében” – mondta Perryman, hozzátéve még azt is, hogy ha sikerül megfejteni a kapcsolatrendszerüket, akkor az elősegítheti a ráják mozgásának előrevetítését, a párzási mintákat és az emberi behatásokra adott válaszaikat.
„Fontos tudni, hogy a ráják hogyan létesítenek kapcsolatokat, különösen azokon a területeken, ahol jelenlétük növelheti a búvárturizmust” - tette hozzá Dr. Andrea Marshall, MMP vezető tudós. „A hajók és búvárok egyre növekvő száma a Raja Ampatnál, különösen a tisztítóállomásokon, törést okozhat az ördögráják szociális mintáiban és hatással lehet a szaporodásukra is.”
Az ördögrája 2014 óta hivatalosan védett faj Indonéziában.
Keresés a Blogban
Bejegyzés cimkéi
Tetszik a bejegyzés
Megosztanám másokkal is
Értesülj újdonságainkról
iratkozz fel Hírlevelünkre, hogy Semmiről se maradj le...
vagy Kövess minket