Hogyan egyenlítsünk a víz alatt búvárkodás közben
Hogyan egyenlítsünk a víz alatt
Az emberi közép-, és belsőfül, levegővel teli szerkezetéből adódóan rendkívül érzékeny a nyomásváltozásra. Ebből eredően sok búvárnál fordulhat elő a középfület érintő egészségügyi probléma, a nem megfelelő egyenlítés miatt.
A középfül egy levegővel telt üreg, amelyben a dobhártyához kapcsolódva a hallócsontok helyezkednek el. A középfület az Eustach-féle kürtő köti össze az orr garattal, így a dobüreg érintkezni tud a külső légnyomással. Ha az egyenlítés során nem sikerül a közép és belső fülben lévő nyomást egyenlővé tenni a külsővel, akkor alakul ki a nyomás okozta trauma (barotrauma) a középfül területén.
A biztonságos és jó egyenlítés kulcsfontosságú lépése az Eustach-féle kürtő tudatos nyitása. Az Eustach-kürtő felső szakaszán egy lebeny helyezkedik el, amely a garatot választja el a középfültől. A lebeny alaphelyzetben a garat felőli részt zárva tartja. Ez megakadályozza, hogy az orrba kerülő idegen anyagok bekerüljenek a fülbe. A lebeny kinyitásával a garatból a nagyobb nyomás átkerül a középfülbe is, ezzel kiegyenlítve a nyomáskülönbséget. Ezt a nyomásegyenlítést egy nap során, automatikusan minden nyeléssel megtesszük. Az egyenlítést a nyelés közben észlelt kipattanó „pop” hang eredményezi. A víz alatt a növekvő nyomáskülönbség miatt ez már nem lesz automatikus.
A következő technikákkal könnyen megtanulható a fülkürt aktív kinyitása.
- Passzívan (általában felemelkedésnél történik)
- Akaratlagos fülkürt nyitás: a torok és állkapocsizmok megfeszítésével és előretolásával, egy ásításhoz hasonló mozdulatot teszünk. A megfeszített izmok kinyitják a fülkürtöt hosszabb időre. A technika sok gyakorlást igényel.
- Toynbee technika: az orr befogása és nyelés egyszerre. Itt a nyeléssel nyílik ki a fülkürt.
- Frenzel technika: az orr befogása és a K hang hallatása: az orr befogása után, feszítsük meg a torkunkat, és mondjunk egy „K”-t. A K hang visszatolja nyelvünket a lágy szájpadunkhoz, amely hatására levegő nyomódik fel a fülkürthöz.
- Lowry technika: orr befogása, egy fújás és nyelés. (a Valsalva és Toybnee technikák ötvözése)
- Edmonds technika: orr befogása, fújás, majd az állkapocs előrenyomása. Itt szintén megfeszülnek az állkapocs izmai, és a nyelv hátratolódik a lágy szájpadhoz. Az orrfújás miatt a keletkező nyomás feltolódik a fülkürthöz és erővel kinyitja azt.
- Valsalva technika: az orr befogása és fújása. Hasonló technika, mint az Edmonds. De az állkapocs megfeszítése nélkül nincs aktív izommunka és emiatt könnyen megsérülhet a középfül. Probléma lehet, még ha valamelyik orrjárat eldugult. Ilyenkor a keletkezett nyomás megnöveli a belső fül folyadékának nyomását is, amely ha túl nagy megrepesztheti a rajta található „kerek ablakot”. Ezzel akár halláskárosodást is okozhatunk.
Bármelyik technikát is alkalmazzuk, mindig figyeljünk arra, hogy a felső légutak váladék és dugulásmentesek legyenek. Ne fújjuk az orrunkat túl sokáig és túl erősen, mert könnyen kárt okozhatunk belső fülünkben. Ha nem egyenlítünk, kellő sűrűséggel a nagyobb nyomás könnyen bezárhatja a fülkürtöt és aktívan már nem lehet kinyitni, így bennmarad a kisebb nyomású levegő a középfülben ezzel „barotraumát” okozva. Búvártanfolyamok alkalmával az oktatók nagy hangsúlyt fektetnek a helyes technika elsajátítására és gyakorlására.
Értesülj újdonságainkról
iratkozz fel Hírlevelünkre, hogy Semmiről se maradj le...
vagy Kövess minket