DiveWorld Hungary

Aki merült már áramlatban, az ismeri a felemelő érzést amikor „elrepül” egy zátony fölött. Az áramlatos drift merülések a legizgalmasabbak, ha az ember kellőképpen felkészült.

Az áramlatok kialakulását számos tényező befolyásolja, például az apály-dagály jelenség, a szélirány vagy az instabil hőmérsékletű vízoszlopok. Általában folyásuk a Föld felszínével párhuzamos (ezek a tökéletes drift merülések), de előfordulhat, hogy az áramlat függőlegesen halad a felszín felé vagy éppen lefelé. A legritkább esetben kialakulhat vortex áramlat is, amelyből rendkívül nehéz kiúszni.

Lefelé folyó áramlatok

Általában olyan helyeken alakulnak ki, ahol az áramlat pontosan szembeütközik egy korall vagy sziklafallal, vagy pont a megfelelő szögben folyik neki egy zátony törésének. Olyan esetben is kialakulhatnak, ha két egymással szemben haladó áramlat találkozik, vagy egymás fölött folynak át. Ez az áramlat típus okozza a legtöbb balesetet, mivel rendkívül gyorsan letolja a búvárt a nagy mélységbe. A legtöbb ilyen áramlat nagyobb mélységben sokat veszít az erősségéből, de ez sosem érdemes kivárni, mivel pontosan sosem tudni, hogy hol áll meg.

Ha az ember belekerül egy ilyen típusú áramlatba, a legjobb, amit tehet, amellett, hogy megpróbálja megőrizni egyenletes légzését, a faltól minél távolabb úszik, kifelé a kékbe. A faltól távolodva csökken az áramlat erőssége is. Távolodás közben célszerű 45 fokban felfelé is úszni.

Ha az áramlat nagyon erős teljesen fel kell fújni a jacketet, viszont ezzel a felületünk is megnő, amit az áramlat tolhat lefelé. Amint sikerült kiúszni az áramlatból azonnal ki kell engedni a felesleges levegőt, hogy elkerüljük a túl gyors emelkedést. Az ólomövet csakis akkor dobjuk le magunkról, ha már nincs más megoldás.

Felfelé toló áramlatok

Hasonlóan a lefelé toló áramlatokhoz a felfelé tolók is akkor alakulnak ki a leggyakrabban, amikor az áramlat beleütközik a zátonyfalba. Ezek azért veszélyesek, mert nagyon gyorsan a felszínre hoznak, ami dekompressziós betegséghez vagy akár tüdőrepedéshez is vezethet. Ebben az esetben is az a legjobb, ha a faltól minél távolabb úszunk a nyílt víz irányába lefelé, teljesen leeresztett jackettel.

A mosógép

A „mosógép” áramlat akkor alakul ki, amikor a fenék domborzaton több áramlat is ütközik. Ezek az áramlatok minden irányba tolnak és forgatnak. Ilyenkor a tájékozódási képesség könnyen elveszik, sokszor azt is nehéz megállapítani, hogy merre van a felszín. A legjobb mód kiúszni egy ilyen áramlatból, azzal szemben úszni, ezzel elkerülhető a nagyobb mélységbeli különbség.

Vortex

Ezekről az áramlatokról lehet a legkevesebbet tudni, mivel a Földön csak néhány merülő helyen alakulhatnak ki. Ha tehetjük, egyáltalán ne ússzunk bele ilyen áramlatba. Ha a balszerencse úgy hozza, hogy mégis belekerülünk egy vortexbe, a lehető legtöbb levegőt kell tartalékolni és várni, amíg kicsit is gyengül és az áramlatra merőlegesen kiúszni belőle.

Hogyan ismerjük fel az áramlat típusát?

Az erős áramlatot gyakran látni már a víz felszínéről is. A felszín helyenkénti fodrozódása szélcsendben, keveredve teljesen sima részekkel erős áramlatra utalnak. A víz alatt az élővilágot figyelve könnyen megállapíthatjuk az áramlat irányát. A lágykorallok és a kisebb halrajok mozgásából könnyen lehet következtetni. A buborékjaink irányából és sebességéből is jól felismerhető az áramlat iránya.

Miért jók az áramlatos merülések?

Mivel az áramlatok általában nagy víztömegek megmozgatására és kicserélésére képesek ezért a tápláléklánc fő mozgatói. Az erős áramlatos helyeket gyakran keresik fel tonhalak, barrakudák vagy különböző cápafajok.